Ûrkutatás

Felfedték a barna törpék titkát

| 2009. 01. 05., 14:05 | Frissítve: 2009. január 5., hétfő 14:38

Az ISO-Oph 102 jelű objektum környezetében észlelt anyagkifúvás jelenti az eddigi legközvetlenebb bizonyítékot arra, hogy a barna törpék a normál csillagokhoz hasonló módon keletkeznek – írja a hirek.csillagaszat.hu.

h i r d e t é s

A barna törpék univerzumunk legérdekesebb objektumai közé tartoznak: klasszikus értelemben sem a csillagok, sem a bolygók közé nem tudjuk besorolni őket. Tömegük túl kicsi ahhoz, hogy magjukban a hőmérséklet elérje a hidrogénfúzió beindulásához szükséges értéket (ehhez mintegy 75 jupitertömeget kellene elérniük). Ugyanakkor a lítium (körülbelül 60 és 75 jupitertömeg között) vagy a deutérium (nagyjából 15 és 60 jupitertömeg között) fúziója végbemegy belsejükben. Ezen égitestek alsó tömeghatára nem pontosan definiálható, ezért az óriásbolygók és a barna törpék közötti választóvonalat elég nehéz meghúzni.

Kialakulásuk módja alapján könnyebben ketté lehetne választani a kérdéses égitesteket. A csillagoknál és a bolygóknál ugyanis jelenlegi ismereteink alapján meglehetősen eltérően zajlik ez a folyamat. A csillagok sűrű csillagközi molekulafelhők gravitációs összehúzódása során jönnek létre, míg a bolygók a fiatal csillagok körüli porkorongokban, apró, szilárd darabok összeállásával keletkeznek (a Jupiter típusú óriásbolygók esetében a nagy méretű, szilárd mag később jelentős mennyiségű gázanyagot is összegyűjt).

Nehéz megfigyelni

Az elméleti megfontolások többsége arra utal, hogy a barna törpék születése valószínűleg a normál csillagokéhoz hasonló, és pusztán a kezdeti tömegük dönti el, hogy valódi, vagy "elfajzott" csillag lesz-e az égitestből. Ugyanakkor vannak alternatív teóriák is, melyek szerint az égitestek eme típusai az óriásbolygók esetében megismert módon, vagy esetleg egy eddig nem ismert folyamat során alakulnak ki. A felsorolt elméleteket egyelőre elég nehéz alátámasztani megfigyelésekkel; arra is csak az utóbbi néhány évben nyílt lehetőség, hogy fiatal, egyedi csillagokat tudjunk vizsgálni. Ezek megfigyelését elsősorban porban és gázban gazdag környezetük akadályozza, mely a látható tartományban gyakorlatilag leárnyékolja a kialakulóban lévő csillagokat, így más (elsősorban infravörös és szubmilliméteres) hullámhossztartományokban végzett vizsgálatokra van szükség. A barna törpék halványabbak és kisebb tömegűek a normál csillagoknál, így detektálásuk és tanulmányozásuk – főleg életük korai szakaszában – különösen nehéz.

Az ISO-Oph 102 fantáziaképe. A fiatal barna törpe a körülötte lévő, gázból és porból álló korongból gyűjti össze anyagát. Pirossal a most felfedezett molekuláris anyagkifúvások, kékkel pedig a kiáramló és a környező anyag kölcsönhatásának eredményeként létrejövő lökéshullámfrontok vannak jelezve (ASIAA).

Néhány hete azonban amerikai és ázsiai kutatóknak fontos előrelépést sikerült elérniük. A szakemberek a Hawaii-szigeteken lévő SMA (Submillimeter Array) nevű műszeregyüttessel – melyet a bostoni székhelyű Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics intézet és a Tajvani Tudományos Akadémia Csillagászati és Asztrofizikai Intézete, az ASIAA közösen működtet – készítettek méréseket az ISO-Oph 102 jelű égitestről. A korábbi vizsgálatok alapján az objektum tömege körülbelül hatvanszorosa a Jupiterének, így a barna törpék közé sorolható. N. Phan-Bao (ASIAA) és munkatársai a szubmilliméteres adatok révén nagy sebességgel kidobódó szén-monoxid molekulákat mutattak ki az égitest környezetében. Az ehhez hasonló molekuláris anyagkifúvások pedig a fiatal csillagokra, illetve csillagkezdeményekre jellemzőek.

Meglepő felfedezés

A csillagfejlődés kezdetén a gravitációsan összeomló felhőmag egyre forróbb és kisebb lesz, ezért egyre gyorsabban fog forogni, hasonlóan a karjait behúzó műkorcsolyázóhoz. Ahhoz viszont, hogy a későbbiekben a csillagkezdemény anyagot tudjon gyűjteni környezetéből, és így végül csillaggá váljon, valahogyan meg kell szabadulnia a felesleges impulzusmomentumtól. Ezt a már említett, kétoldali anyagkifúvások formájában teszi.

Korábban már találtak erre utaló, közvetett jeleket barna törpék esetében, de ez az első meggyőző bizonyíték, mely szerint a barna törpék keletkezése a csillagokéra hasonlít, és nem a bolygókéra. Az ISO-Oph 102 körüli jelenség észlelése bravúrosnak mondható, mivel mintegy 2-3 nagyságrenddel kisebb intenzitású kifúvást sikerült megfigyelni, mint az átlagos, fiatal csillagok esetében. A kutatók nem is számítottak rá, hogy ezt már az SMA-val véghez tudják vinni; a hasonló események detektálását csak a következő generációs ALMA távcsőrendszertől várták. Phan-Bao és kollégái cikke az Astrophysical Journal c. folyóirat decemberi 20-i számában jelent meg.

h i r d e t é s

Legolvasottabb az Indexen

Bookline

 

C-travel ajánlatok

  • Mesés Dubai
    Mesés Dubai Ahol minden luxus megvalósul - építészeti remekek, szórakozási lehetőségek és pihenés - 179.900 Ft / fő / 7 éjtől
  • Utazás paradicsomi tájakra
    Utazás paradicsomi tájakra Egzotikus ajánlatok azoknak, akik télen is a napsütéses, különleges helyeket kedvelik - 119.900 Ft / fő / 7 éjtől
  • Disznótoros mulatozás
    Disznótoros mulatozás 3 nap igazi falusi környezetben, disznótorossal, hurkatöltő versennyel - 26.800 Ft / fő / 2 éjtől
 

Honfoglaló