Ûrkutatás

Megkerült az első műholdról felfedezett kisbolygó

| 2009. január 28., szerda 15:00

Sok helyen olvashatjuk, hogy a 3200 Phaeton kisbolygó volt az első, melyet egy műhold felvételein fedeztek fel. Ez csak részben igaz, hiszen ismerünk egy pár héttel korábbit is, melynek sorsa azonban csak most, 25 évvel a felfedezése után rendeződött.

h i r d e t é s

A 3200 Phaeton kisbolygót az 1983-ban felbocsátott IRAS infravörös mesterséges holddal fedezték fel 1983. október 11-én - írja a hírek.csillagászat.hu. A 15,5 magnitúdós égitestet másnap földi távcsövekkel is észlelték, és később sem tévesztették szem elől. A pályaszámítások után az is kiderült, hogy az égitest a decemberi Geminida meteorraj szülőobjektuma, ami nagy szenzációnak számított, hiszen addig csak üstököset tudtak meteorrajokhoz kapcsolni. Korábban a Phaeton is üstökös lehetett, ám mára elfogytak illó anyagai, így csak az 5 km átmérőjű magját láthatjuk.

Egy évvel később, 1984 nyarán felbukkant egy másik égitest az IAU Circular hasábjain. A Phaeton felfedezését jó két héttel megelőző adatokban mutatkozó 16 magnitúdós kisbolygót csak öt nappal később vették észre, így mire a felfedezés híre eljutott a földi obszervatóriumokba, a gyors mozgású égitest messze járt, így nem sikerült a nyomára akadni. Akkoriban, a fotólemezek és telexgépek korában még sokkal lassabb volt az adatok feldolgozása, ezért hónapokig vártak, hátha valamelyik lemezarchívumból előkerül egy felvétel. Mivel ez nem történt meg, a kisbolygót 1983 SN jelöléssel vették lajstromba, s bár elveszett, valójában ez az első világűrből felfedezett aszteroida.

A teljes égboltot átfésülő IRAS infravörös műhold egyébként nagyon sikeres felfedezőnek bizonyult, mert kilenc hónapnyi működése alatt a két kisbolygó mellett hat üstököst is felfedezett, köztük a szabad szemmel is látható IRAS-Araki-Alcock-üstököst.

A történet negyed évszázadnyi szünet után vasárnap este vett új fordulatot. A földközeli kisbolygók kutatásával foglalkozó LINEAR program előző este megfigyelt égitestjei között ugyanis felbukkant egy gyors mozgású, 19,5 magnitúdós kisbolygó, melyről hamarosan kiderült, hogy 2004 őszén megfigyelt 2004 SV55 jelű égitest. Az 1 km-es kisbolygó az Apollo családba tartozik, vagyis a földpályán belülre kerülhet, keringési ideje 2,33 év, pályahajlása szokatlanul nagy, 41 fok. Az új megfigyelések segítségével sikerült pontosítani az égitest pályaelemeit, melyek alapján visszafelé számolva a mozgását kiderült, hogy 1983. szeptember 26-án pontosan az 1983 SN pozíciójában tartózkodott. Előkerült hát az elveszett kisbolygó.

Érdekes, hogy a műholdak azóta sem váltották meg a világot, ha kisbolygók felfedezéséről volt szó. A Hubble űrtávcső képein hemzsegnek az aszteroidák, ám az alacsony pályán keringő űreszköz olyan gyorsan mozog, hogy a főövi kisbolygók miatt hosszú, íves nyomokat hagynak a felvételein. Ezeket nagyon nehéz kimérni, ráadásul ma már legalább két éjszaka kell észlelni egy kisbolygót, hogy hivatalos jelölést kapjon. A két IRAS-felfedezésen kívül csak három kisbolygót fedeztek fel a világűrből: ez a három Kuiper-objektum (2003 BF91, 2003 BG91, 2003 BH91), nagy naptávolságuk miatt nem mutatott parallaktikus elmozdulást, így ki lehetett mérni őket a felvételeken. Mivel fényességük 26-28 magnitúdó, a földfelszínről nem is nagyon lehet őket elérni.

h i r d e t é s

Legolvasottabb az Indexen

Bookline

 

C-travel ajánlatok

  • Mesés Dubai
    Mesés Dubai Ahol minden luxus megvalósul - építészeti remekek, szórakozási lehetőségek és pihenés - 179.900 Ft / fő / 7 éjtől
  • Utazás paradicsomi tájakra
    Utazás paradicsomi tájakra Egzotikus ajánlatok azoknak, akik télen is a napsütéses, különleges helyeket kedvelik - 119.900 Ft / fő / 7 éjtől
  • Disznótoros mulatozás
    Disznótoros mulatozás 3 nap igazi falusi környezetben, disznótorossal, hurkatöltő versennyel - 26.800 Ft / fő / 2 éjtől
 

Honfoglaló