Ûrkutatás

Hevesy Györgyről nevezték el a Hold egyik kráterét

| 2009. január 29., csütörtök 11:45

Közel 50 kilométeres krátert neveztek el Hevesy Györgyről, a kémiai Nobel-díjjal jutalmazott magyar származású tudósról, írta meg a Hírek.csillagászat.hu.

h i r d e t é s

A Csillagászat Nemzetközi Évének első hónapjában újabb magyar származású tudós nevét örökítette meg a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU). A bolygószerű égitestek és azok felszínén található alakzatok elnevezéséért illetékes munkacsoport 2009. január 19-én Hevesy Györgyről (1885-1966), a kémiai Nobel-díjjal kitüntetett tudósról nevezett el egy krátert a Hold felszínén. Hevesy György nevét az IAU már 1976-ban felvette azon személyek közé, akikről majd egyszer felszíni alakzatot (elsősorban krátert) fognak elnevezni, végül azonban 33 évet várni kellett a megvalósulásra.

A Hevesy-kráter a Hold északi pólusvidékén, a Földről nem látszó túlsó oldalon van, a holdrajzi északi szélesség 83,14 és a keleti hosszúság 150,1 fokánál. Átmérője 49,5 km. A holdfelszíni helyzetből adódóan még a holdi északi pólus környékének megfigyelési szempontból legkedvezőbb librációs helyzetében sem látható bolygónkról. A Hevesy-kráter a nagyobb, mintegy 177 km átmérőjű Rozsdetvenszki- és a mintegy 109 km átmérőjű Plaskett-kráter közelében helyezkedik el.

Egyébként az IAU Nomenklatúra Munkacsoportja most 19 holdkrátert nevezett el, amelyek a Hold északi, illetve déli pólusvidékein találhatók. Ezek ábécé sorrendben a következők: Aepinus, Bosch, Elanger, Fibinger, Florey, Gore, Grignard, Haber, Hevesy, Haskin, Houssay, Ibn Bajja, Kocher, Kuhn, Laveran, Nefed'ev, Svedberg, von Baeyer és Waponsky.

A magyarokról eddig elnevezett 14 holdkráter, a Békésy, Bólyai, Eötvös, Fényi, Hell, Hédervári, Izsák, Kármán, Neumann, Petzval, Szilárd, Weinek, Zach, Zsigmondy után most a Hevesy név is felkerült holdunk felszínének térképére.

Hevesy György 1923-ban fedezte fel a periódusos rendszer egyik utolsó ismeretlen elemét, a hafniumot, amelyet a felfedezés helye, Koppenhága latin neve után nevezett el. Hozzájárult az izotópok fogalmának tisztázásához, úttörője volt az izotópok alkalmazásának a biológiai, metallurgiai és botanikai kutatásokban.

Az analitikai kémia számára feltalálta a röntgen-floureszcenciás, izotóphigításos és a neutronaktivációs analitikai módszereket. Hevesy Györgyöt 1924 és 1936 között hét alkalommal is javasolták Nobel-díjra, melyet végül is 1943-ban nyert el "a rádióaktív izotópok indikatorként való alkalmazásért a kémiai kutatásokban". 1945-ben a Magyar Tudományos Akadémia a tagjai közé választotta.

h i r d e t é s

Legolvasottabb az Indexen

Bookline

 

C-travel ajánlatok

  • Mesés Dubai
    Mesés Dubai Ahol minden luxus megvalósul - építészeti remekek, szórakozási lehetőségek és pihenés - 179.900 Ft / fő / 7 éjtől
  • Utazás paradicsomi tájakra
    Utazás paradicsomi tájakra Egzotikus ajánlatok azoknak, akik télen is a napsütéses, különleges helyeket kedvelik - 119.900 Ft / fő / 7 éjtől
  • Disznótoros mulatozás
    Disznótoros mulatozás 3 nap igazi falusi környezetben, disznótorossal, hurkatöltő versennyel - 26.800 Ft / fő / 2 éjtől
 

Honfoglaló