Ûrkutatás

Teendők Armageddon esetére

| 2007. szeptember 22., szombat 15:40

A csillagászok több mint 4500 olyan aszteroidát ismernek, aminek a pályája keresztezi a Földét, de valójában több tízezer ilyen lehet a Naprendszerben. Bár jelenleg nem tudunk olyan, jelentősebb méretű űrobjektumról, aminél a Földnek ütközés esélye megközelítené az egy ezreléket, jogos a kérdés: mit teszünk, ha egyszer mégis feltűnik a sci-fi katasztrófafilmek sztárja, a bolygónk felé tartó gyilkos aszteroida?

Az Earth Impact Database adatbázisa 74 olyan krátert sorol fel a Földön, ami legalább tíz kilométer átmérőjű - a legnagyobbak, a dél-afrikai Vredefort, és a kanadai Sudbury 250 kilométernél is nagyobbak. A dinoszauruszok aszteroidabecsapódás okozta kihalását taglaló elméleteket már elő sem kel vennünk ahhoz hogy belássuk: nem teljesen esélytelen, hogy egyszer csak a fejünkre pottyanjon valami a világűrből.

A megelőzés a legfontosabb

Mit lehet tenni egy Földünket fenyegető aszteroida ellen? A legfontosabb a korai felderítés - elvégre ha a filmekben hetekbe telik, míg a hősöket felkészítik, és odautaznak a helyszínre a világvégét elhárítani, a valóságban ehhez legalábbis hónapokra lenne szükség. Ennek tükrében különösen ijesztő, hogy sokszor csak pár nappal a találkozás előtt sikerül azonosítani a Föld felé tartó, és azt csak kevéssel elhibázó objektumokat.

Ilyen volt 1996. májusában az 1997 JA1 kódnevű aszteroida (az 500 méteres szikla 450 ezer kilométerrel vétette el a bolygót), vagy a 2004 FH 2004-ben, ami csupán 43 ezer kilométert tévedett (összehasonlításként: a távközlési műholdak 36 ezer kilométeres magasságban keringenek). Igaz, ez utóbbi csupán 30 méteres volt, valószínűleg felrobbant volna a légkörben; ki se haltunk volna, ha eltalál. A 2002. júniusában a Földközi-tengeren, Líbia és Kréta között a légkörben megsemmisült, nagyjából tízméteres aszteroidát pedig egyáltalán nem látta közeledni egyetlen rendszer sem. A robbanás energiája a hirosimai atombomba duplája volt.

Mi lesz, ha éppen nem érnek rá megmenteni a világot?

Jobb félni, mint megijedni

Az aszteroidákat figyelő és regisztráló szervezetek - a két legjelentősebb a NASA Near Earth Object programja és az MIT egyetemen futó LINEAR projekt - összesen több mint 4500 olyan aszteroidáról tudnak, amelyek pályája keresztezi a Földét, vagy nagyon közel halad el ahhoz. Ebből közel kétezer egy kilométernél nagyobb. Őket hívják NEA-nak: Near Earth Asteroid, vagyis földközeli aszteroida. Becslések szerint több tízezer ilyen lehet a Naprendszerben, de csak a töredéküket sikerült eddig bemérni.

A földközeli aszteroidák veszélyességi fokát a Torino-skálán mérik. Ha az ütközés esélye túllépi az egy ezreléket, az aszteroida mérete pedig a húsz métert, az az egyes szint; a skála végén a tízes fokozat legalább egy kilométeres objektumot és biztos találatot jelent. Ilyen esemény a statisztika szerint százezer évente következik be, és jó eséllyel lerombolná a civilizációnkat. Jelenleg egyetlen aszteroidáról sem tudunk, ami elérné az egyes veszélyességi szintet; az eddigi rekordot az a 99942 Apophis nevű aszteroida tartja, amit a felfedezése után, 2004. decemberében rögtön a négyes kategóriába soroltak, de később, az adatok pontosítása után visszaminősítették nullásnak.

A Torino-skála: vízszintes tengelyen az ütközés valószínűsége, függőlegesen a becsapódás energiája

A hidrogénbombától a kozmikus nagyítólencséig

Ha észrevettük, hogy felénk tart egy aszteroida, gyorsan kell cselekedni. Az első tervek a hatvanas években születtek Amerikában - a hidegháborús időkre jellemző módon azért, hogy nehogy atomháborúba torkolljon egy tévedésből orosz támadásnak nézett becsapódás. Az MIT egyetemen kidolgozott Icarus terv hat, egyenként száz megatonnás hidrogénbombával pusztította volna el a támadót - igaz, arra nem adott garanciát, hogy a robbanás után megmaradó, kiszámíthatatlan pályán mozgó nagyobb darabok nem fognak esetleg nagyobb pusztítást végezni, mint az egészben érkező aszteroida. A projekt sosem lépett túl az elméleti tervezés fázisán; és talán jobb is hogy nem kezdtek el aszteroidarobbantó hidrogénbombákat építeni '68-ban.

Leszállás

Bruce Willisék landolása az Armageddon aszteroidáján messze nem olyan vad sci-fi, mint gondolnánk: már két aszteroidán is sikerült landolnia űrszondának. Az első a NASA NEAR Shoemaker szondája volt, ami 2001. februárjában az Eros 433 jelű aszteroidára szállt le (ez a 13*33 kilométeres, krumpli alakú szikla a második legnagyobb ismert földközeli aszteroida), de landolás közben megsérült, és nem tudott többet felszállni. A japán Hayabusa szonda már szerencsésebb volt 2005. szeptemberében: sikeresen leszállt a 25143 Itokawa aszteroida felszínén, ahol talajmintákat gyűjtött, és jelenleg útban van hazafelé; a tervek szerint 2010-ben ér vissza a Földre.

A robbantós ötletet egy kicsit átalakítva nemrég melegítette fel a NASA - az új terv szerint viszont nem az aszteroidát vennék célba, hanem a közvetlenül mellette időzített robbanások energiájával térítenék le a Föld felé tartó pályájáról.

A NASA egy másik projektje (ami két veterán űrhajós, Ed Lu és Stanley Love nevéhez fűződik) azon alapszik, hogy az aszteroidát már jó előre detektálják, így bőven van idő az elhárításra. A terv lényege egy nagy tömegű űrhajó, amit egyszerűen odanavigálnak az aszteroida közelébe, és a többi már a gravitáció dolga: az űrhajó gravitációs mezeje lassan (ezalatt hónapokat kell érteni) módosít annyit az aszteroida pályáján, hogy az elkerülje a Földet. Más megoldások az aszteroidára felszerelt rakétahajtóművekkel érnék el ugyanezt a hatást.

Így fog kinézni a Hidalgo

Az európai űrügynökség, az ESA Don Quijote projektje a lehető legegyszerűbb megoldást választotta: úgy térítené el a Föld felé közeledő aszteroidát, hogy nekivezet egy speciálisan erre kifejlesztett robotűrhajót. A 36 ezer km/h sebességű ütközés egyszerűen lelökné a pályájáról a fenyegető objektumot - mint amikor két biliárdgolyó találkozik. A Hidalgo kódnevű űrhajó prototípusa 2011-re készül el.

A University of Arizona egyetem kutatói a napenergiát használnák: a nagyítólencse-szerű szerkezetekkel fókuszált napsugarak olvasztanák apró darabokra a támadót (az aszteroidák általában nem tömör kőből állnak, hanem kisebb-nagyobb törmelékekből, amit jégszerű, fagyott anyag tart egyben).

Reménykedjünk

Tervek tehát vannak, de a gyakorlati megvalósítás még a jövő zenéje, ráadásul az aszteroidákat figyelő szervezetek folyamatosan arról panaszkodnak, hogy nagyon kevés anyagi támogatást kapnak a munkájukhoz. A legtöbb, amit tehetünk, hogy reménykedünk; elvégre ha 65 millió éve nem történt igazán súlyos aszteroida-becsapódás a Földön, igazán várhat még pár évet a következő erre járó.

Világvége a Jupiteren

Ha a Földön nem is, a Naprendszerben már megfigyelték a tudósok, ahogyan egy nagyobb űrobjektum összeütközik egy bolygóval. A tucatnyi darabra szakadt Shoemaker-Levy 9 üstökös 1994. júliusában csapódott be a Jupiter felszínébe. Az ütközés a Galileo és az Ulysses űrszondák mérései szerint 60 km/s (216 ezer km/h) sebességgel történt, az üstökös legnagyobb darabjai közel két kilométeresek voltak. A becsapódás gigantikus robbanással járt: háromezer kilométeres, közel 24 ezer fokos tűzgolyót észleltek a szondák. A robbanás erősségét a csillagászok hatmillió megatonnára becsülték (ez 400 millió hirosimai atombombának felel meg), a becsapódás által felvert, több mint 12 ezer kilométer átmérőjű porfelhőt hónapokig lehetett látni.

h i r d e t é s

Legolvasottabb az Indexen

Bookline

  • A viskó
    Young, William P.: A viskóÁr: 2250 Ft Internetes kedvezmény: 15% Internetes ár: 1913 Ft
  • Az út
    McCarthy, Cormac: Az útÁr: 2990 Ft Internetes kedvezmény: 15% Internetes ár: 2542 Ft
  • Paleolit táplálkozás
    Szendi Gábor: Paleolit táplálkozásÁr: 3490 Ft Internetes kedvezmény: 15% Internetes ár: 2967 Ft
  • The Fame Monster (EE version)
    Lady Gaga: The Fame Monster (EE version)Ár: 3490 Ft Internetes kedvezmény: 5% Internetes ár: 3316 Ft
 

C-travel ajánlatok

  • Mesés Dubai
    Mesés Dubai Ahol minden luxus megvalósul - építészeti remekek, szórakozási lehetőségek és pihenés - 179.900 Ft / fő / 7 éjtől
  • Utazás paradicsomi tájakra
    Utazás paradicsomi tájakra Egzotikus ajánlatok azoknak, akik télen is a napsütéses, különleges helyeket kedvelik - 119.900 Ft / fő / 7 éjtől
  • Disznótoros mulatozás
    Disznótoros mulatozás 3 nap igazi falusi környezetben, disznótorossal, hurkatöltő versennyel - 26.800 Ft / fő / 2 éjtől
 

Honfoglaló