Én sztrájkolok holnap

| 2007. 09. 03., 11:10 | Frissítve: 2007. szeptember 3., hétfő 15:44

Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.

h i r d e t é s
Én több fizetést akarok, ezért holnap sztrájkolni fogok. Nem megyek be dolgozni és ha felhívnak, azt mondom: főnök, én egy időre beszüntettem a munkát, adjanak több pénzt, akkor majd megyek.
Akkor te nem sztrájkolni fogsz, hanem megtagadod a munkát. A főnököd valószínűleg kiröhög, aztán simán kirúg.
Miért?
Mert a sztrájk csoportos munkabeszüntetést jelent, amelyet törvények szabályoznak. A munkaadó és a munkavállalók képviselőjének először tárgyalnia kell egymással. Ha nem jutnak dűlőre, alkotmányos joga a munkavállalók csoportjának, hogy beszüntesse a munkát és így gyakoroljon nyomást a cégre.
Ez ilyen osztályharcos dolog, nem? Van benne szakszervezet, vasgyár meg szocdemek.
Nem feltétlenül. Az egyik első „sztrájkot” időszámításunk előtt 1152-ben tartották Egyiptomban, amikor a III. Ramszesz halotti templomát építő munkások nem kapták meg a járandóságukat és éhesek voltak. A sztrájk fogalma persze alapvetően a XIX. századi munkásmozgalomhoz kapcsolódik, de ma már nem feltétlenül kötődik politikai ideológiához. Ha a dolgozók elégedetlenek, azt látják, hogy kihasználják őket, a fizetésük egyre kevesebbet ér, akkor felléphetnek csoportosan.
Aztán majd szépen kirúgják őket és felvesznek helyettük mást.
Ezt nem engedik a törvények, meg nem olyan könnyű bizonyos szakmunkásokat egyik napról a másikra beszerezni. A munkaadó és a munkavállaló tehát bizonyos mértékig egymásra vannak utalva. Egy munkabeszüntetés érzékeny veszteségeket okozhat a tulajdonosnak, úgyhogy ő sem riszkírozza a sztrájkot.
A BKV dolgozói is éhesek voltak, mint az egyiptomi munkások? Azért akartak sztrájkolni?
Nem, de magasabb béremelést akartak, mint amennyit a vállalat adott volna nekik. Senki sem szereti, ha a fizetéséből egyre kevesebb tejet, kenyeret, sört és mobilfeltöltőkártyát lehet venni.
Olyan rosszul keresnek a buszsofőrök?
A BKV-nál dolgozó busz-, troli vagy villamos vezetők bruttó 170-220 ezret keresnek.
Hát mit akarnak? Ez igazán nem rossz pénz.
Ez nettóban 110-140 ezret jelent, de sok BKV-dolgozó ennél kevesebbet keres, de nem kell bérletet venniük, fizetnek nekik magán nyugdíjpénztárt, kapnak étkezési hozzájárulást. Az persze, hogy valaki jól vagy rosszul keres, mindig viszonyítás kérdése. A BKV jobban fizet mint a vidéki Volán a sofőrjeinek, de a főpolgármester megemlítette azt is, hogy a BKV-nél dolgozók többet keresnek a tanároknál.
Az azért durva.
Mondom, minden viszonyítás kérdése. A tanárok híresen nem keresnek jól, de egy sofőr élete sem fenékig tejfel. Hajnalok hajnalán kel, vagy éjfél után áll be a garázsba. Vezet hóban, fagyban, kánikulában, karácsony este és szilveszter éjjel, néha agresszív utasokkal kell hadakoznia, felelős a buszban utazók biztonságáért, és nem ugorhat ki pössenteni sem, mert a busznak mennie kell.
Miért nem sztrájkolnak végül?
Mert megegyeztek a BKV vezetésével. Az év elejétől a BKV-nél 15 ezer forint béremelést kapott mindenki. Az év második felére ugyanezt adta volna a társaság, de a szakszervezet ezen felül további 12 ezer forintot emelést akartak. Ezen volt a vita.
És miben egyeztek meg?
Az eddigi 15 ezer mellé októbertől 6 ezer forint emelést kapnak, 2008-tól pedig 7100 forintot.
Akkor most ki győzött?
Nézd, ez olyan, mint egy alku, ahol mindkét fél tudja, hogy el kell mozdulni a pozícióiról. Olyan megoldás született, hogy jobb munkaszervezéssel, a pihenőidők átrendezésével nem kell többet kiadnia a társaságnak a béremelésre, mint ami az üzleti tervben szerepel.
Gondolom azért kértek béremelést, mert a cégnek jól megy és ők is részesedni akartak a nyereségből.
Nem. A BKV adóssága 74 milliárd forint. Erre az évre 15 milliárd forintos hiányt terveznek.
Akkor milyen alapon kérnek fizetésemelést?
A BKV gazdálkodásával komoly gondok voltak az elmúlt években. A buszvezető viszont igenis mondhatja, hogy ő jól vezette a buszt, rendesen végezte a munkáját, s elvárhatja a mendzsmenttől is, hogy tegyen meg mindent a cég működőképességéért. Az új menedzsment most azt tűzte ki, hogy lefarag a veszteségen a vállalat átszervezésével. Ennek egyik eleme négyszáz dolgozó elbocsátása, de a megtakarítás nagyobb részét nem ettől várják.
De a sztrájk, gondolom, további veszteségeket okozott volna. Akkor még kevésbé lehetett volna miből béremelést adni.
Ez gyakori érv a sztrájkok ellen a munkaadók részéről, de a dolgozó ezt nem köteles figyelembe venni. A BKV egyébként a sztrájkkal 120 millió takaríthatott volna meg, mert nem kellett volna a sztrájk napjára bért, üzemanyagot, karbantartást fizetni. Ez több lett volna, mint a kieső jegybevétel. A sztrájk viszont a száűmítások szerint a fővárosnak, a BKV tulajdonosának 480 millió forint kárt okozott volna.
És azt is beleszámolják, hogy egy ilyen sztrájk nekem milyen kárt okozott volna?
Ez a sztrájk nagy ellentmondása általában. Ugyan a tulajdonosra és a cégvezetésre irányul, de az ostor, főleg a közszolgáltató cégeknél, az utasokon csattan. Persze mindjárt más lenne a helyzet, ha Budapesten nem csak egy közlekedési társaság volna.
Akkor is, nekem mi közöm a BKV, a főváros és a dolgozóinak vitájához? Én azt akarom, hogy vigyenek el a Ferenciek teréről a Baross térig, az ügyeiket pedig rendezzék le egymás között.
Szóval te sem vagy szolidáris.
Mi köze ennek a szolidaritáshoz?
Egy sztrájkot nem lehet csak úgy nézni, hogy az neked személyesen milyen rossz, mert az nem vezet sehova. A szolidaritás azt jelenti, hogy hasonló esetben a te sztrájkod is támogatnák. A korábbi hazai sztrájkokat azonban nem kísérte a társadalom szélesebb rétegeinek megértése. Inkább az volt a közhangulat, hogy "míg én rendesen dolgozom, ezek bezzeg sztrájkolnak, mikor ráadásul jobban is keresnek nálam".
Persze, mindenki szeretne egy nullát hozzáiratni a fizetéséhez, de tudja, hogy ez irreális.
Igen, előfordult, hogy a szakszervezetek korábban irreális követeléseket fogalmaztak meg, a sztrájk politikai célokat szolgált vagy szimplán a szakszervezeti vezető presztízsének megőrzését. De a sztrájkok többsége már ott megbukott, hogy a közvélemény elítélte. Ma a többség félti az állását, mert el sem tudja, képzelni, milyen csoportosan fellépni és esetleg úgy elérni valamit.
Pedig nálunk elég lightos sztrájkokat tartanak. Lehet, hogy azokkal nem is lehet elérni semmit.
Igen, Nyugat- Európában előfordul, hogy hetekre leáll a közösségi közlekedés, nem viszik el a szemetet vagy nem szállnak fel a gépek. A szakszervezetek ott ügyelnek arra, a helyzet mikor lépi át azt a küszöböt, amikor már a közvélemény sem támogatja a sztrájkot. De addig legalább törekszenek arra, hogy a követeléseiket megértessék másokkal, és megértést, szolidaritást kérjenek.
h i r d e t é s

Legolvasottabb az Indexen

Bookline

 

C-travel ajánlatok

  • Mesés Dubai
    Mesés Dubai Ahol minden luxus megvalósul - építészeti remekek, szórakozási lehetőségek és pihenés - 179.900 Ft / fő / 7 éjtől
  • Utazás paradicsomi tájakra
    Utazás paradicsomi tájakra Egzotikus ajánlatok azoknak, akik télen is a napsütéses, különleges helyeket kedvelik - 119.900 Ft / fő / 7 éjtől
  • Disznótoros mulatozás
    Disznótoros mulatozás 3 nap igazi falusi környezetben, disznótorossal, hurkatöltő versennyel - 26.800 Ft / fő / 2 éjtől
 

Honfoglaló