A más segélye mindig igazságtalan?

| 2008. 06. 26., 23:20 | Frissítve: 2008. november 7., péntek 15:46

Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.

Most arról lesz majd népszavazás, hogy csak az kapjon segélyt, aki dolgozik is érte?
Egyelőre ez nem biztos. A monoki polgármester szeretne aláírásokat gyűjteni arról, hogy a tartós munkanélküliek csak akkor kapjanak rendszeres szociális segélyt, ha közérdekű munkát végeznek. A másik kérdése az lenne, hogy a gyermekek iskoláztatásához kötött támogatásokat csak akkor kapják meg a családok, ha a gyerekek el is járnak iskolába. A kérdéseket előbb az Országos Választási Bizottságnak kell hitelesíteni, akkor kezdődhet az aláírásgyűjtés.
Miért lett ez most olyan fontos téma?
Monokon hoztak egy olyan rendeletet, hogy a rendszeres szociális segély minden 5 ezer forintjáért 8 óra közhasznú munkát kell végezi. Ha valaki nem jelenik meg időben a munkára, vagy mondjuk közben beiszik, akkor nem kap segélyt vagy csak a pénz egy részét fizetik ki. Ez az önkormányzati rendelet azonban törvénysértő.
Miért ne dolgozhatna a segélyért az, aki tud dolgozni, de nincs munkája?
A hatályos jogszabályok szerint nem lehet újabb feltételekhez kötni a segély kifizetését, mert a segély az jár. Ha pedig valaki dolgozik, azért fizetést kell adni. Ilyen egyszerű.
Akkor a munkanélküli csak tévézzen otthon és várja a segélyt?
Nem. A mostani szabályok is lehetővé teszik, hogy az önkormányzat a munkanélkülieknek közhasznú munkát adjon. Azért azonban munkabér jár. Sőt a törvény most is előírja, hogy ha a segélyezett nem fogadja el a felkínált munkát, akkor meg lehet vonni tőle a pénzt vagy annak egy részét.
Miért nem volt ez jó így a monokiaknak?
Miután munkabért nem tudtak fizetni, úgy gondolták: hasznos, ha a munkanélküliek a segélyért cserébe parlagfüvet irtanak vagy csinosítják a falut. Ezzel ők is hasznosabbnak érezhetik magukat, a helyi közösség is elégedettebb, az önkormányzat pedig ingyen munkához jut. Ezzel a lépéssel igazából egy komoly problémára akarták felhívni a figyelmet.
Milyen problémára?
Az önkormányzat vezetői közvetlen tapasztalataik alapján úgy látják, hogy rossz a segélyezési rendszer, mert nem ösztönöz munkára. Sokan elélnek a segélyből, de közben a gyerekeik nem járnak rendesen iskolába, holott azért is jár nekik pénz. Az ifjabb generációk közben már úgy nőnek fel, hogy azt látják: természetes dolog munka nélkül segélyből élni. Ez súlyos társadalmi probléma.
És akkor erre az a megoldás, hogy aki nem dolgozik, az ne is egyék?
Aki ebben a helyzetben ezt a mondást komolyan gondolja, az éhhalálra ítélné a nyugdíjasokat, a gyerekeket, a betegek, és felszámolná a társadalmat. A segélyezés lényege épp az, hogy a társadalom dolgozó tagjainak hozzájárulásából gondoskodjanak a szegényekről, a munkaképtelenekről, az idősekről. Gondolj bele, mi lenne, ha két hónapig beteg lennél és pont akkor nem kapnál semmi pénzt.
Jó, de azért az engem is eléggé bosszantana, ha a velem egykorú, segélyen élők integetnének a kocsmából és kinevetnének, amikor dolgozni megyek. Azt mondanám magamban, hogyezek élősködnek az állam nyakán.
Nem lehet automatikusan felelőssé tenni egy helyzetért azt, aki annak elszenvedője. A segély célja, hogy a nehéz helyzetbe jutott családok és a gyermekek fennmaradását szolgálja, és esélyt nyújtson a helyzetből való kilábalásra. Az állam nyakán az élősködik, aki szándékosan visszaél a segítséggel: tudna dolgozni, de inkább segélyekhez folyamodik, közben meg másból, feketén keres pénzt. Ha a rendszer rossz, akkor ezt megteheti.
De ha valaki ilyen helyzetbe jutott, igazán hálás lehetne a segítségért.
Ez nem hála kérdése. Általában az a tapasztalat, hogy a más segélye, a más állami támogatása mindig igazságtalan, de ha te kapod, akkor úgy érzed, jár. A visszeélésekről meg annyit, hogy az is az állam nyakán élősködik, aki nem fizet adót, egészségbiztosítást, ügyvédként minimálbéren van bejelentve vagy nem vesz buszjegyet.
Ez az egész ügy a cigányokról szól?
A probléma megoldását az lehetetleníti el teljesen, ha azt mondod: ez etnikai kérdés, vagy ha azt, hogy a monokiak kezdeményezése a cigányság ellen irányul. A munkanélkülieket és a segélyen élőket nem lehet azonosítani a cigánysággal. Legfeljebb arról beszélhetünk, hogy ez a probléma jelentősen érinti a romákat. A roma népességen belül ugyanis a munkanélküliség sokszorosan meghaladja az országos átlagot: öt munkaképes cigány emberből négynek nincs munkája.
Miért nem keresnek maguknak munkát?
Ezt könnyű mondani, de egy kis faluban vagy a környékén sokszor nincs munka, főleg a szakképzettség nélkülieknek. Az is előfordul, hogy ha egy roma dolgozni szeretne, az előítéletek miatt nem alkalmazzák.
Lehet indokokat találni, de az ember önmagáért is felelős.
Természetesen ezért az egyén is felelős, hiszen tanulhatna szakmát, vagy átképezhetné magát, és akkor nagyobb esélye lenne elhelyezkedni. Elköltözhetne más helyre is, ahol van munka, de ha neked kellene ezt megtenned, valószínűleg te is tízszer meggondolnád. Nem lehet azonban felelőssé tenni azért egy munkanélkülit, ha a gazdaság pang, nincsenek új munkahelyek. Tanulmányok bizonyítják azt is, hogy a tartós munkanélküliek és a szegények gyermekei eleve hátrányban indulnak az iskolarendszerben, így a problémák halmozódnak.
De ha egyszer kap azért pénzt, hogy a gyermeke tanulhasson, miért nem küldi el az iskolába?
Egyéni döntés kérdése, ki mire fordítja a segélyt. El lehet inni a kocsmában, el lehet kártyázni, lehet belőle hitelt fizetni, de lehet takarékoskodni és a gyerekek tanulására is költeni. Más országokban rájöttek, hogy a segélyt jobb célhoz kötni. Van, ahol a gyerek tanulmányi eredménye után több pénzt kap a hátrányos helyzetű család. Ezt javasolják a monoki kezdeményezést támogató szerencsi kistérség polgármesterei is.
Mennyit lehet ma kapni segélyből?
A segélyezés rendszere bonyolult és sok az egyedi eset. Ha egy családban egyik szülő sem dolgozik és van három gyermek, akkor kapnak 48 ezer forint családi pótlékot, az anya kaphat 25 ezer forint gyermeknevelési támogatást, s emellé jár 34 ezer forint rendszeres szociális támogatás, esetleg gyermekenként 5500 forint pénzbeli támogatás*. A család emellett kaphat lakásfenntartási támogatást, átmeneti segélyt, adósságkezelési-szolgáltatást, gázár- és távhő-támogatást, illetve a gyermekek az iskolában ingyen ehetnek, és ingyen tankönyveket kapnak.
Akkor igaz az, hogy segélyből több pénzhez lehet jutni, mint munkából?
Ha ezeket összeadod, 130-140 ezer forint körül jön össze, ami öt ember megélhetéséhez kell. A baj az, hogy nem is érné meg, hogy egy ilyen családban mindketten dolgozzanak minimálbérért, segélyt ugyanis többet lehet kapni. Azt ugyanakkor a kormány is elismeri, hogy akik a minimálbérért keményen dolgoznak, azoknak az igazságérzetét nagyon bántja, hogy a segélyből és néhány napi fekete munkából hasonlóképp meg lehet élni.
Ha nem lehet azt csinálni, amit Monokon akartak, akkor hogy lehet változtatni ezen a helyzeten?
A legjobb megoldás a munkahelyteremtés lenne. A 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségben például már most is adókedvezményt kapnak azok a vállalkozások, amelyek tartós munkanélkülieket alkalmaznak. Az Út a munkához című program jobban ellenőrizné a segélyekkel való visszaéléseket. Bevezetnének például egy munkatesztet is. Közmunkán kellene részt venni, és ez alapján állapítanák meg, ki az, aki tud és akar dolgozni.
Szerintem mindennél jobban az ösztönözne a munkára, ha egyáltalán nem adnának segélyt.
Jól hangzik, de ez lenne a legrosszabb megoldás. Gondolj csak bele: még többen választanák a bőnözést, sőt ez akár éhség- vagy szegénylázadáshoz is vezethetne. Szlovákiában 2004-ben tömegesen kezdtek fosztogatni, amikor csökkentették a segélyeket, a párizsi külvárosok munkanélkülijei pedig autókat gyújtogattak. Sokba került.

* A Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól kapott adatok alapján

h i r d e t é s

Legolvasottabb az Indexen

Bookline

 

C-travel ajánlatok

  • Mesés Dubai
    Mesés Dubai Ahol minden luxus megvalósul - építészeti remekek, szórakozási lehetőségek és pihenés - 179.900 Ft / fő / 7 éjtől
  • Utazás paradicsomi tájakra
    Utazás paradicsomi tájakra Egzotikus ajánlatok azoknak, akik télen is a napsütéses, különleges helyeket kedvelik - 119.900 Ft / fő / 7 éjtől
  • Disznótoros mulatozás
    Disznótoros mulatozás 3 nap igazi falusi környezetben, disznótorossal, hurkatöltő versennyel - 26.800 Ft / fő / 2 éjtől
 

Honfoglaló