SciFi

Pestis végez az emberiséggel

| 2008. december 29., hétfő 14:35

Mary Shelley: Az utolsó ember című sci-fi regényével nem egyszerűen egy újabb fantasztikus regényt kapnak a kezükbe az olvasók. Kiderül, hogy ami régi, az nem rossz, sőt ez a 19. században írt könyv köröket ver sok mai világvége regényre.

h i r d e t é s

A Galaktika Kiadónál nemrégen megjelent 1833-ban íródott Utolsó ember nemcsak az angol, de a világirodalom klasszikusa is, amiben Shelley megteremtette az évtizedekkel később divatossá váló világvége-történetek ősét. Ez az elgondolkodtató, filozofikus regény látnoki erővel jósolja meg a jövőt, és megírása óta, ha lehet, csak még időszerűbbé vált – bizonyság erre az is, hogy most készül belőle film az Egyesült Államokban.

A történet szerint a 21. század második felében újra felüti fejét a világban a fekete halál, és mintha a pestisjárvány egymagában nem lenne elég, az életben maradtak oktalan háborúskodással tizedelik tovább a Föld népességét. Miközben a modern civilizáció lassan összeomlik, egy mindinkább fogyatkozó angol arisztokrata társaság tagjainak sorsán keresztül bepillanthatunk az emberiség végnapjainak felkavaró személyes drámáiba. A nagyszabású mű végére az is kiderül, van-e esély az újrakezdésre, vagy fajtánk nyom nélkül eltűnik a föld színéről.

h i r d e t é s